Igazi last minute, faék egyszerűségű édesség, amit sütni se kell, ellenben dekoratív és nagyon finom, locsolóknak - de bárki másnak is - piros tojás helyett kis ajándéknak is szuper. Sok mindent nem akarok hozzáfűzni, a képek beszélnek maguk helyett: cuki kis fészkek csokiból…

Gondolom, hogy a húsvét=>nyúl=>répa=>répatorta asszociációs láncot követve tűnnek fel húsvét környékén a receptújságokban (blogokon) a különféle répatorta receptek. Mondjuk én nem csak húsvétkor szeretem a répatortát, de azonosultam a gondolattal, és nálunk is visszatérő szereplő a húsvéti…

Szóval a tarte. Ugyanazért imádom, amiért az aprósütit: egyszemélyes édesség, nem egy szelet az egészből, hihetetlen változatosan elkészíthető, és mert olyan szép. Amiben mindegyik tarte hasonlít: omlós tésztakosár (már itt is lehet variálni pl. olajos magokkal, kakaóporral stb.), és benne…

Fő-fő-fő kedvencem a pisztácia. (Kis koromban azt hittem, hogy pisztárcia. A fagyizókban is mindig azt gondoltam, hogy elfogyott az "r" betű, ezért írták csak pisztáciának. Tudjátok, amikor még amolyan retrósan matrica betűkkel írták ki a fagyik nevét.) Csak úgy magában is, fagyiban is, mindenhogy…

A hétvégi mézes krémes után - amit a 15 fős vendégségre sütöttem - mondtam a férjemnek, hogy akkor most egy darabig (legalább karácsonyig) nem sütök többet...aha, hétfőig bírtam. Akkor este 6-kor kitaláltam, hogy márpedig gesztenyés kekszet kell csinálnom. A fotóhoz meg ugye…