Emlékszem, mikor a Kanadában született, és jó pár évig ott élő barátnőm valamikor a '90-es évek elején - immár itthon - előadta, hogy ők Kanadában peanut butter&jelly szendvicset ettek reggelire. Azaz sós (földi-)mogyoróvajas-lekváros kenyeret. Hát legalábbis furcsának gondoltam (a szendvicset, nem a barátnőmet). Aztán megkóstoltam, és rá kellett jönnöm, hogy nem is rossz a maga nemében. Mármint én maradtam továbbra is a müzli-vajas kenyér-rántotta jellegű reggeliknél, de a mogyoróvaj maga is finom, és a lekvár savanykásságával kiegészítve tök jó párost alkotnak. Kívánja a lekvárt, mert önmagában kicsit tömör, és összetapasztja a szájat.
Azt viszont muszáj leírnom, hogy ha akár ezt a - szendvics mintájára készült - sütit, akár magát a PB&J szendvicset megcsinálnátok, a mogyoróvajat mindenképpen ti készítsétek el hozzá (recept lejjebb)! Az itthon kapható kész mogyoróvajak többségében kb. 2/3 rész csak a földimogyoró, a maradék általában teljes mértékben hidrogénezett növényi zsír (és ráadásul pálmazsír), ami maga a tömény transzzsírsav. A pálmazsírtól azóta a bizonyos KitKat reklám óta amúgy is irtózom (úgyhogy fájó szívvel, de a nutelláról is lemondtam, amióta láttam, hogy abban is az van:((( Úgyhogy ezt is kénytelen vagyok én csinálni otthon), úgyhogy nem esett nehezemre nekem megcsinálnom a mogyoróvajat. Hozzáteszem, a boltokban található, és az alapanyagul szolgáló sós, pörkölt földimogyorók mindegyikében is pálmazsír van (tényleg, végignéztem egy nagyobb szupermarket teljes földimogyoró kínálatát), de mennyiségében nyilván elmarad a kész mogyoróvajban találhatóétól. Úgyhogy ha épp nem tudtok beszerezni natúr, zsiradék nélkül pörkölt földimogyorót, akkor nem olyan nagy szentségtörés boltit venni...
Na és e hosszas bevezető után jöjjön a recept. A keksz tehát a PB&J szendvics mintájára készült, ízvilágában szerintem hozza a szendvicsnél megszokottat, nagyon-nagyon finom, tök jól néz ki, és az állaga is szuper omlós. Alább pedig a házi mogyoróvaj rendkívül bonyolult receptje!:)
Hozzávalók (kb. 50 darabhoz):
140 g finomliszt
165 g barna cukor/nádcukor
115 g szobahőmérsékletű vaj
1 tojás
1 tk vanília-kivonat
265 g darabos sós mogyoróvaj
1/2 tk szódabikarbóna
1/2 tk só
50 g sűrű lekvár (én barackot használtam, de lehet eper, málna, bármi más is)
A vajat a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom a tojást és a vanília-kivonatot is, ezzel is alaposan elkeverem, végül mehet bele a mogyoróvaj is. A lisztet egy tálba szitálom a szódabikarbónával és a sóval együtt, majd a mogyoróvajas keverékhez adom. Fél órára lefedve a hűtőbe rakom. Ha letelt a fél óra, teáskanállal kis adagokat veszek a tésztából, és golyót formázok belőle, majd a mutatóujjammal kis lyukat nyomok a közepébe. Ebbe mehet a lekvár. 180 fokra előmelegített sütőben addig sütöm, míg kicsit megbarnul (12-15 perc).
Házi mogyoróvaj
Hozzávalók:
Pörkölt földimogyoró
Semleges ízű növényi olaj (nekem épp volt itthon földimogyoró-olaj, de lehet szőlőmag-, vagy napraforgóolaj is)
Só, ha a földimogyoró maga nem sós
Mennyiséget nem írok, hiszen attól függ, hogy mennyit szeretnétek csinálni, de 20 dekányi mogyoróvajhoz kb. 2 ek olaj kell és kb. 2 g só (és értelemszerűen 20 dkg mogyoró). A mogyorót késes robotgépben addig kell darálni (és néha átkeverni), amíg kioldódik belőle az olaj (pár perc), és krémszerű lesz. Én kávédarálóban csináltam, sokkal hamarabb készen van. A végén pedig az olajjal is átdarálom kicsit. A darabos mogyoróvajhoz pedig a végén adjatok hozzá kb. 1/4 rész apróra vágott mogyorót is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.