Mandula teszt

A manduláért pedig nem is kell messze menni: csak a magosokig a piacokon, de alapvetően minden bolt polcán megtalálható. Megtalálható, de nem mindegy, hogy honnan származik. Mióta elindult a Mendula, azóta számtalan tesztet csináltunk, kísérletezgettünk alapanyagokkal, melyekbe bevontuk a családunkat és barátainkat is. Kedvenc kísérletünk, amikor két süti csak egy összetevőjében különbözik, amelyeket aztán vakteszt alapján vetünk össze.

Balról jobbra: spanyol, magyar (a Balaton-felvidékről), kaliforniai[/caption]

Az USA a legnagyobb mandulatermelő a világon, így itthon is gyakran ropogtathatunk kaliforniai mandulát, de gyakori még a spanyol mandula is a magyar mellett. A teszt időpontjában nekünk ez a három - kaliforniai, spanyol és magyar - állt rendelkezésre. Külalakra a magyar meglehetősen elüt a másik kettőtől: nagyobb, és jóval laposabb, mint a másik kettő. Kóstoltuk héjastul, blansírozva és a sütiben. A verdikt már a nyers mandulánál is teljesen világos volt: a balaton-felvidéki mandula abszolút felülmúlja a másik kettőt. Már nyersen is éles a különbség. A magyar sokkal teltebb ízű, és az egész szájat betöltő élményt nyújt. A többinek is mandula íze volt, csak a hazai mandula után kóstolva olyan volt mintha már egyszer "kimosták volna". Bár kísérletünk minden tudományos igényességet nélkülöz, viszont érzésre sokkal nagyobb az olajtartalma, mint a külföldi társainak, ami miatt édesebbnek is tűnik.

Ez a financier-ben is kijött, egymás után kóstolva ugyanaz volt mindenkinek az érzése: itt valami kimaradt a receptből. Igen, kimaradt a magyar mandula. A különbség valószínűleg nem a magyar földnek, vagy az itt dobogó szívcsakrának köszönhető. Itthon nem nagyüzemi körülmények között folyik a termelés, míg az USA-ban és  Spanyolországban szinte már ipari léptékben gyártják a mandulát. Ez a különbség a magyar mandulánál már önmagában sokkal teltebb ízhez, magasabb beltartalomhoz vezethet.